Az első posztom…

Posted by:

|

On:

|

Gyermekként, fiúként, férjként, családapaként, tisztességes és becsületes állampolgárként öt éves munkaviszony után búcsút intettem pályafutásom során a 3. munkáltatónak; immáron 10 éves munkaviszonnyal a hátam mögött ez a búcsú másképp alakult, mint az előző búcsúk. Most ugyanis az ismeretlenbe ugrottam, mivel munkanélkülivé lettem. Hozzá kell tennem, hogy ez saját döntésem volt.

Hogy miként adtam erre a fejemet az bizony soktényezős: bővelkedett szappanoperai elemektől, családi helyzettől, egyéb munkaviszonyoktól és még megannyi dologtól, ami most eszembe se jut… De nem is ez a lényeg, mivel ez már a múlt. Ha csak nem muszáj, akkor nem nézünk hátrafele. Hiszem, hogy a magam mögött bezárt ajtó egy másik ajtót fog kinyitni!

Mind ez 2024 február végén történt. Mint férfit, családapát az elején nagyon arcon vágott az érzés, hogy ez ilyen megtörténhetett Velem, hiszen társadalmi norma szerint Nekem kellene a családfenntartónak lennie. Azonban én sosem vallottam, hogy minden egyes társadalmi normának kötelező lenne megfelelni. Ha az élet úgy hozza, hogy a család nő tagja az, aki több pénzt keres, vagy a munkahelyén ő van magasabb lépcsőfokon, akkor bizony a férfinak kell visszavonulót fújnia és beállni a család mögé, elvezetni a családi „back-office” -t.

Na most ez így elég kusza lehet az Olvasó számára, nem tudván a hátterét ennek a sztorinak, de ahogy haladunk előre az időben, egyre több magyarázatot fogok adni a felmerülő kérdésekre, máskülönben most 4-5 oldalnyi bevezetőt kellene írnom, amivel inkább megkíméllek Titeket, mert amúgy sem ezért vagyunk itt.

Jó, jó… de akkor mi a fenét akarok ezzel a bloggal és mit akarok én itt írogatni?! Merülhet fel jogosan a kérdés.

Úgy gondolom, hogy sok férfitársam számára érdekes lehet mindaz, amin eddig keresztül mentem, illetve megannyi női szemszögből megközelített gyerekgondozási tartalmat találni az interneten, de ugyanezt férfi szemszögből bemutató blog nem igazán létezik. Talán a világról, a különböző szerepekről, az életről való felfogásom is hozzásegíthet férfiakat és apákat ahhoz, hogy más szemszögből lássák magukat, a családjukat és a körülöttük lévő embereket is.

Heti rendszerességgel tervezek bejegyzést írni, melyben az előző héten történteket fogom összegezni. Az „angol” humoromért már előre is bocsánatot kérek. 😊

És akkor a szereplők: *Ahogy alakul az élet, úgy fogom felfedni az egyes szereplők kilétét.

A feleség szerepében: Felség

Író, elmesélő, apa szerepében: Én, László

Egyelőre egy gyermek szerepében: Kisfiam

Feleségem szülei: Anyós, Após

Író szülei: Nagyi, Nagypapa

Posted by

in